Ha még csak most tervezed beindítani a vállalkozásodat, nagyon fontos, hogy már az elején a megfelelő forrásból származzanak az információid. Tisztában kell lenned (többek között) a vállalkozási formával, a pénzügyi, adózási kérdésekkel, de azzal is, hogy hogyan védd meg a termékedet, szolgáltatásodat. A témában felmerülő kérdéseimmel Dr. Fori Hajnal ügyvéd és mediátorhoz (https://jogmediator.hu/) fordultam, aki az alábbiakat tanácsolja egy kezdő vállalkozó számára.
1. Mik azok a kihagyhatatlan jogi lépések, amit egy kezdő vállalkozónak tanácsolsz?
Először is keressen egy ügyvédet és egy könyvelőt, akikben bízik. Női vállalkozók esetében a jó együttműködés egyik fő szempontja, hogy az ügyvéd és a könyvelő szimpatikus és empatikus legyen. Tudnia kell, hogy nincsen „buta kérdés”, minden kérdés, amely megfogalmazódik, fontos.
Javaslom, részletesen kérdezze „ki” az ügyvédet a társasági jogi formákról, illetve a könyvelőt azok adózási vetületeiről. Tudni kell, ugyanakkor, hogy egy vállalkozás megtervezésekor az ügyvéd és könyvelő nem áll elszigetelten az üzleti terv mellett, ennek szerves része. A másik dolog, amit tanácsolok: olvasson, tájékozódjon – de ne bárhonnan. Sajnos, a nem szakavatott személyektől jövő válaszok néha vakvágányra terelik a friss vállalkozókat, így azt javaslom, hogy „cipőt a cipésztől” vegyenek.
2. Ha egy kezdő vállalkozónak egyedi terméke van, vagy újszerű technológiát dolgozott ki, minden esetben célszerű a Szabadalmi Hivatalt felkeresnie?
Nehéz erre adekvát választ adni, mert az nagyban függ attól, hogy mit szeretnénk levédetni: tényleg megalkottunk egy teljesen új műszaki megoldást? Akkor érdemes a találmányt komoly, a szabadalmi eljárásokban jártas szakemberek vizsgálatának alávetni - még mielőtt azt először hozzáférhetővé tesszük. De mást és más módon is levédethetünk valamit – például használati mintaoltalomban kérünk részesíteni valamit, mely esetben a tárgy kialakítása, szerkezete, részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás kap védettséget. Amennyiben egy termék egészének vagy részének az esztétikai megjelenése egyedi, akkor a formatervezési minta-oltalom jöhet szóba. De ha márkát kívánunk építeni, a termék nevét, logóját védjegyeztetni szoktuk.
Szóval, mint látjuk, minden eset más, ezzel a kérdéssel szakemberhez érdemes fordulni, mert egy tanácsadást mindenképpen megér a kérdés. Tény, hogy ezeknek az eljárásoknak van díja, de általában megfizethető – minél egyszerűbb a technológia, annál alacsonyabb a díj.
Azt kell mérlegelni, hogy mekkora kár származik a másolásból, illetve – amennyiben levédetik terméküket – fel fogják-e a védelmet használni – akár egy bírósági eljárásban. Ugyanakkor az is tény, hogy egy levédett termék, technológia, forma növeli a vállalkozás értékét
3. Hogyan tudja ma magát megvédeni egy vállalkozás az online felületein?
Ha röviden kellene válaszolnom, azt mondanám, viszonylag nehezen, hiszen hiába hangos a sajtó az új, Európai Uniós szerzői jogi szabályzástól, sokan még mindig abban a tévhitben élnek, hogy ami az interneten fellelhető, azt minden további nélkül lehet használni saját célra. Pedig ez nagyon nem igaz – főként Európában szigorúak a szellemi alkotásokat és a személyiségi jogokat védő jogszabályok. Nagyon sok ügyfelem panaszkodik arra, hogy részben vagy egészben ellopták képeit, szövegeit, megvalósítási folyamatban lévő ötletét.
Ötletet nem lehet levédeni. Több módon lehet azonban fellépni a bitorlóval vagy a szerzői jog megsértőjével szemben, tény, hogy aki nem szeretne, vagy nem engedheti meg magának a hosszas jogi procedúrát, az legfeljebb egy, ügyvéd által írt felszólító levélig merészkedik, amit megértek – lassan mi, ügyvédek sem szívesen pereskedünk. Ugyanakkor, egy pontosan megfogalmazott felszólítás nagyon sok esetben megteszi a hatását, hiszen sokszor a másolók maguk sem tudják, milyen súlyos – olykor akár bűncselekményt követnek el a másolással.
Én minden olyan esetben, amikor olyan termékek, írások kerülnek fel az ügyfelek honlapjaira, melyet jó eséllyel másolnak, szoktam javasolni egy részletesen elkészített Jogi nyilatkozatot, mely kifejezetten tartalmazza azt is, hogy az olvasással az olvasó elfogadja a honlap üzemeltetője által megfogalmazott, másolás, továbbközlés stb. tiltó feltételeit. Aztán, persze, már több képeredet-kereső van, mellyel egy-egy képet beazonosíthatunk, vagy plágiumra rákereshetünk. Kérdés, ha ezekkel foglalkozunk, mikor termelünk a vállalkozásunkban?
A témában Hajnal nemrég külön cikket is írt, amit itt olvashattok.
Dr. Fori Hajnal ügyvéd és mediátor (székhely:1126 Budapest, Böszörményi út 20-22. "A" épület)
Kép forrása: https://jogmediator.hu/
